Reggel ugyan úgy fogtuk egymás kezét amikor felébredtünk. Akkor ez most azt jelenti, hogy tényleg szeretjük egymást? Ez a kérdés járt a fejembe, de Luke zökkentett ki a gondolkodásomból.
-Jó reggelt! motyogta.
-Neked is! mosolyodtam el.
Másodpercek alatt fölém kerekedett. Mélyen egymás szemébe néztünk. Luke hirtelen egy apró csókot nyomott ajkaimra és kiment a szobából. Én is gyorsan át öltöztem és kitakarítottam a szobámat. Az én szobám meg volt olyan 10 perc alatt. Utána mentem a szülők szobájába. Kivételesen ott sem volt nagy kosz. Ez után mentem át Luke szobájába. Ő csak feküdt az ágyán és zenét hallgatott. Én inkább tettem a dolgom és nem szóltam semmit sem. Ő pedig hamar észre vett és gyorsan mögém került. Két erős karjával át ölelte a derekam. És a nyakamat kezdte behinteni apró csókokkal. Maga felé fordított.
-Olyan gyönyörű vagy! csókolt meg.
-És persze a mosolyodat is imádom.
Erre nem tudtam mit mondani. Lábujj hegyre álltam és megcsókoltam. Be kell vallanom, hogy imádom a csókjait.
jó lett :) :*
VálaszTörlés