Epilógus

Sziasztok! Itt az 1. évad vége!

Ez a rész után hozom is a 2. évadot !!!

Reggel nagyon átlagosan indult. De amikor mentem le a lépcsőn minden csupa rózsaszirom volt. Nem tudtam, hogy Luke miért csinált nekem ilyet és mivel érdemeltem ki. Amikor leértem Luke térdelt előttem.

-Hope Roberts hozzám jössz feleségül?

Én csak néztem meg sem tudtam szólalni.

-Luke..én...hozzád megyek! nyögtem ki.

Luke mosolyogva a gyűrűt az ujjamra húzta. Utána pedig megcsókolt. 

Ez lenne az epilógus nem sokára hozom a 2. évad prológusát!

21.rész

Sziasztok! Ez a blog utolsó része!

De nem kell szomorkodni az epilógus után kezdem a 2. évadot!

Jó olvasást!

Reggel együtt mentünk a patikába egy terhességi tesztért. Imádkoztam, hogy ne legyek terhes. Nem szeretnék babát főleg nem most amikor ekkor a baj. Bementünk a patikába és vettünk egyet. A haza felé vezető út is ugyan olyan csendben telt mint az oda vezető út. Ahogy haza értünk mentem a mosdóba. Megcsináltam a tesztet 5 percet kellett várni ami szinte egy évnek tűnt. Közben bejött Luke is. Aztán megjelent egy csík és utána több nem.

-Negatív!-erőltettem magamra egy mosolyt.

Látta rajtam Luke, hogy szomorú vagyok így oda jött hozzám és le guggolt elém.

-Figyelj! Majd később csinálunk egyet!-nyomott egy puszit a homlokomra.

Én csak a mellkasába fúrtam a fejem. Tudom, hogy most nem lenne jó egy gyerek, de még is úgy el lennék vele. De most az ügyeinkre kell koncentrálni. 

Kérdezz-felelek válaszok

1. Hogy jött a könyv ötlete?
Befejeztem az egyik blogom és az helyett gondoltam ki. Igazából már régóta a fejembe volt a történet, de nem mertem bele kezdeni.
2. Hány részesre tervezed?
Ebből az évadból még 1 vagy 2 részt. Aztán elkezdem a 2. évadát.
3. Ki a kedvenc íród?(Wattpadon)
EszterBarkczi

4. Miért pont Luke a főszereplő?
Eredetileg Calum lett volna a főszereplője. De az egyik barátnőm kérésére lett Luke.

Kérdezz-Felelek

Sziasztok! Gondolom szeretnétek több mindent megtudni a blogról. Ezért gondoltam, hogy csinálok ilyen kérdezz-felelek-et. 
Komiba feltehettek kérdéseket! Bármiről, bármelyik szereplőről vagy a blog kialakulásáról.

20.rész (18+)

(zene)
Reggel amikor felébredtem Luke már nem volt mellettem. Ezért le mentem a konyhába. Ott ült egyedül magányosan. Közelebb mentem hozzá egy kicsit és egy valamit kívántam ami ez volt:

Egyet kérek:

Közelíts felém, fogd meg a 

derekam, lassan húzz

magadhoz közel és 

gyengéden csókolj meg!

Mintha olvasott volna a gondolataimba oda jött hozzám megfogta a derekam és magához húzott és gyengéden megcsókolt. 

-Ugorj! utasított

Eleget tettem a kérésének és a lábaimat a derekára kulcsoltam. Így mentünk fel a szobába. Óvatosan lefektetett az ágyra. Levette a felsőmet és a bugyimat is. Magáról is levette a boxert és belém hatolt. Eszembe jutott, hogy nem vettem be a fogamzásgátlót és még óvszer sincs Luke-on. De már késő volt mert mind a ketten elélveztünk. Luke zihálva ledőlt mellém.

-Van egy kis gond! mondtam kicsit ijedten.

-Mi az? nézett rám.

-Nem használtunk óvszert és nem vettem be fogamzásgátlót sem! jelentettem ki.

Luke csak nagy szemekkel nézett rám meg sem tudott szólalni.

19.rész

(zene)
2 héttel később:
Ma engedik haza Luke-t. Már nagyon várom, hogy újra csak mi legyünk egymásnak. Most már elmegyünk abból a kis házból vissza abba amelyikből elmenekültünk. Tudom, hogy így nem lesz jó vége ennek a történetnek, de ha ez a mi sorsunk akkor meg már mindegy. Miközben gondolkodom a fiúk is megjöttek. Luke nagy mosollyal néz felém.

Én is rá mosolyogtam csak ez a mosolyom nem volt az az őszinte ami mindig van. Ezt ő is észre vette ezért oda jött hozzám.
-Mi a baj?-kérdezte aggódva.
-Semmi csak félek!-bámultam magam elé.
-Nem kell félned itt vagyok!-ölelt meg.
Mindig meg tud nyugtatni ezért imádom ennyire. Eközben a többiek már elmentek. Szóval megint csak mi ketten vagyunk. Ami nagyon jó érzés és egyben félelmetes is. Attól félek, hogy ez a férfi még vissza fog jönni és nagyobb baj lesz mint most volt. Felnéztem Luke-ra. Még mindig ugyan olyan jól néz ki mint ez előtt. Tudom most nem ezzel kéne törődnöm, de sehogy sem tudok ellen állni neki. 
-Mi az?-kérdezte nevetve.
-Semmi!-mosolyodtam el.
Lehajolt és megcsókolt. De ez nem egy szimpla csók volt hanem egy érzelem dús szerelmes csók volt.

18.rész

(zene)
1 héttel később:
Már egy hete, hogy Luke nem ébredt fel. Az orvosok is mondják, hogy ez nem normális. Már nagyon aggódom miatta. Ma is megyek hozzá és remélem, hogy már felébredt. Amikor oda értem a szobája elé nagy levegőt vettem és óvatosan lenyomtam a kilincset. Beléptem a szobába és nagy örömömre Luke fent volt. Mosolyogva mentem oda hozzá.
-Luke!-simítottam meg az arcát.
-Hope?-kérdezte kábán.
-Igen én vagyok az!-fogtam meg a kezét.
Rám nézett a gyönyörű kék szemeivel. 
-Hogy vagy?-néztem rá kicsit aggódva.

-Most már jobban!-mosolygott rám.
Ez a mondata engem is mosolygásra kényszerített. Imádom ezt a srácot, de nagyon. Tudom, hogy ez a férfi még nem fogja feladni amíg engem meg nem fog ölni. Luke-ért mindent megteszek még meg is halok érte, ha kell. Azon is gondolkodtam, hogy normálisan kéne öltözködnöm és hajszínt váltani. Mondjuk úgy is simán fel ismerne. 
-Te végig itt voltál mellettem?-kérdezte bizonytalanul.
-Ez hülye kérdés.-csókoltam meg.
Már ez a csók hiányzott egy hete. Nagyon nehéz volt nélküle. 

17.rész

4 nap múlva:
Már négy napja járok be Luke-hoz, de még mindig nem ébredt fel. Bennem az a halvány kis remény is meghalt. Nem tudom, hogy most mi lesz. Felöltöztem és elindultam. Nagyon féltem, hogy mi lesz. Ahogy beléptem a szobájába ugyan az a látvány fogadott mint napok óta. Be jött az orvos és tájékoztatott néhány fontos dologról.
-Mr. Hemmings állapota nem javult és nem is rosszabbodott. mondta kedvesen az orvos.
-És mikorra épül fel?
-Ezt még előre nem tudjuk.
Én csak bólogattam, hogy értem.

Rossz érzés volt, hogy nem tudhatok semmit sem. Ő életem értelme nélküle senki vagyok.

16.rész

(zene)
Az ajtóban megint az a férfi állt. Luke-t a földre lökte hozzám jött és egy anyagot nyomott az orrom alá akár hogy is próbálkoztam nem jutottam semmire. Nem sokára elsötétült minden. Amikor felébredtem egy sötét helyen találtam magam egy székhez kötözve. Próbálkoztam, de nem jutottam ismét semmire sem. Egyszer csak felkapcsolódott a villany. Ugyan az a férfi lépett be az ajtón aki ide hozott. Oda jött hozzám és megsimította az arcom. Az érintésétől kirázott a hideg. 
-Tony vagyok Elizabeth apja! mondta mély hangján.
Én meg sem szólaltam. Ez nagyon zavarta.
-És téged, hogy hívnak? kérdezte most már idegesen.
-Semmi közöd hozzá! köptem arcba. 
-Nem sokára ordítani fogod a neved! nevetett.
Aztán felgyúlt a villany a szoba másik felébe ahol Luke ült teljesen eszméletlenül és véresen.
-Hope Roberst! zokogtam.
Mosolyogva ment ki a pincéből. Én gyorsan feltérképeztem a terepet. Szerencsémre kicsit tudtam lazítani a kötélen amikor próbáltam kiszökni ezért ki tudtam szedni a kezem és a lábam. Oda siettem Luke-hoz. Eloldoztam és gyorsan elő kaptam a telefonomat és hívtam a srácokat. 
-Sziasztok! Nagy baj van!! zokogtam.
-Oké! És hol vagytok? kérdezték idegesen.
-Elizabeth apjának a pincéjébe.
-20 perc és ott vagyunk. 
Én addig tartottam Luke élettelen testét a kezembe. Ahogy a srácok mondták 20 perc múlva meg is érkeztek. Mike kivitte Luke testét. El sem tudom képzelni, hogy mi lesz velem nélküle. Beültem én is a kocsiba. Nem sokára beértünk a kórházba. Jelenleg nem mehettünk be Luke-hoz a vizsgálatok miatt. Olyan 1 óra múlva kijött az orvos.
-Mr. Hemmings élete veszélyben van még nem biztos, hogy túl éli a mai napot. közölte velem az orvos.
Én csak szomorúan néztem rá.

-Köszönöm! mondtam a könnyeimmel küszködve. 
Nem tudom, hogy mi lesz így velem.

15.rész

(zene)
Bementünk abba a házba. Tényleg eléggé kicsi volt. Ketten elfértünk benne, de többen biztos nem fértünk volna el. Luke adott ruhát amit én fel is vettem pont az én stílusomhoz illett. Vissza mentem Luke-hoz.
-Akkor meddig maradunk itt? kérdeztem kissé idegesen.
-Amíg ez az alak el nem tűnik. válaszolta nemes egyszerűséggel.
-Vagyis azt mondod, hogy lehet, hogy 1 évig is itt maradunk? kérdeztem idegesen.
-Hope! Nem tudunk mást tenni! ölelt meg.
-De most komolyan ebbe a kis házba fogunk élni? fontam össze a karjaimat magam előtt.

-Igen! 
Nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen házba fogok lakni. Luke is felöltözött. Ezt nem is bántam mert akkor nem tudtam volna ellen állni neki. 
-Mit fogunk csinálni? törtem meg a csendet.
-Hidd el még én sem tudom.
-Anyukádék amúgy hol vannak? 
-Ilyenkor elmennek.
Szóval most üres a ház. Annyi minden köt ahhoz a házhoz. Többek közt az első csókom Luke-al. Közelebb mentem hozzá. Annyira imádom nézni amikor gondolkodik. Rám nézett és elmosolyodott.

Megfogta a kezem és az ölébe húzott. Közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam. Már nagyon hiányzott az édes csókja. Luke sem állt ellen hanem egyből visszacsókolt. Ekkor kopogott valaki. Leszálltam Luke-ról ő oda ment és kinyitotta az ajtót.

14.rész

(zene)
Luke felsegített a földről. Leültünk az ágyára. Szorosan hozzá bújtam mert így legalább biztonságban éreztem magam. 

-Hope! Nem lesz semmi baj! Megvédelek! simította ki az egyik tincset a szememből.

-Vagyis csak megpróbálom! mondta halkan

Annyira rossz érzés, hogy most mind a ketten veszélyben vagyunk, de legfőképp sajnos én. Most, hogy láttam ezt a férfit egyre jobban kezdek félni. De nem tudok ez ellen semmit sem tenni sajnos. Hamar eljött az este. Mivel nagyon féltem egyedül aludni ezért át cuccoltam Luke szobájába. Elmentem zuhanyozni. Megnyitottam a vizet és hagytam, hogy a langyos víz át járja a testem. Bekentem magam a tusfürdőmmel és lemostam magamról. Amikor végeztem felvettem a pizsamámat ami egy póló és egy bugyi volt. Kiléptem a fürdő szobából egyenesen Luke tökéletes testével találtam szembe magam. Tudom, hogy ezt most nem kellett volna. Befeküdtem mellé és a fejemet a mellkasára hajtottam.

/

Másnap nagyon jól ébredtem a tegnap történtekhez képest. Amikor megfordultam Luke már nem feküdt mellettem. Ezért ki keltem az ágyból és lementem a konyhába. Ott találtam meg, de csak mi voltunk ketten az egész házba. Bevallom nagyon félelmetes volt. Egyszer csak csengettek én nem mertem kinyitni ezért Luke nyitotta ki. És megint az a férfi volt. De most már durvább volt mint tegnap.

-Na kislány most velem jössz! üvöltött velem.

-Nem megyek magával sehova se! mondtam ugyan ilyen hangnembe.

Ekkor megfogott és felkapott a hátára.

-Luke!!! kiabáltam.

Erre megjelent Luke dühös tekintete amit én sohasem szerettem és tudtam, hogy nem lesz jó vége. A férfi megfordult és Luke tökön rúgta. A férfi térdre rogyott ezt kihasználva Luke kézen fogott és elfutott velem egy erdős részre. 

-Mit keresünk itt? kérdeztem remegő hanggal.

-Nem lesz semmi baj! Itt nem találhat ránk mellesleg van itt egy kisebb házunk ahova eltudunk bújni. nyomott egy puszit a homlokomra.

13.rész

(zene)
Miután haza értünk én berohantam a szobámba és gondolkoztam, hogy mi lett volna, ha nem jövök össze Luke-al. Talán nyugodtan tudtam volna élni. Nem pedig úgy mint most, hogy bármikor megölhetnek. De nem nagyon érdekel. Át mentem Luke szobájába. Amikor benyitottam szomorúan nézett rám.

Oda mentem hozzá és leültem vele szembe. Bele néztem a gyönyörű kék szemeibe. Láttam benne a szomorúság és a csalódottság keverékét. Ezért beültem az ölébe ő pedig átkarolta a derekam. Így bámultuk egymást míg nem benyitott a szobába egy férfi aki nem Mr. Hemmings volt. Én ijedten néztem a férfira Luke pedig csak lazán nézett rá.

-Mit akarsz? kérdezte nyugodtan Luke.
-Hát a lányt! mosolygott rám.
Engem kirázott a hideg. A férfi nagyon ronda volt. 
-És ha azt mondom, hogy nem lesz a tiéd? szorított magához Luke.
-Akkor meg én viszem el! rántott ki Luke kezei közül.
-Hagyjon békén! kapálóztam.
-Nyugi kicsi lány! Nem lesz bajod! simította meg az arcom.
Egyszer csak a földre lökött és elhagyta a szobát. Én pedig zokogva feküdtem a földön. Letérdelt hozzám Luke. Amikor felnéztem éreztem, hogy valami meleg folyik az arcomon. Vérzett az orrom. Luke gyorsan megfogott egy zsepit és elállította a vérzést.

12.rész

(zene)
Mire fel eszméltünk már senki nem volt előttünk.

-Ez mi volt? kérdeztem remegő hangon.

-Hidd el én sem tudom! mondta idegesen Luke.

Hát ez eléggé ijesztő volt. Mondjuk Luke el sem mesélte még az egész történetet szóval nem is csodálkozom, hogy nekem ez ilyen furcsa. 

-Luke! Az egész sztorit elmondtad? 

-Hát ... Nem egészen!

-Akkor légyszíves mondd el! könyörögtem.

-Amikor megcsalt és szakítottam vele ő ezt nem bírta elviselni és ki lépett egy busz elé és az elütötte és ott a helyszínen meghalt. Ez után az apja megfenyegetett, hogy csak a lányokkal csak szexelhetek semmi mást! De ha véletlenül is összejövök egy lánnyal megfogom bánni és annak a lánynak is annyi. fejezte be a történetet.

Én ezek után köpni-nyelni nem tudtam. Csak annyit tudtam, hogy veszélyben van az életem. De ha már  meg kell, hogy haljak akkor Luke-al szeretnék meghalni.

-És mi lesz veled?

-Ugyan az mint veled! Engem is megfognak ölni!

Ez borzasztóan fájt, hogy ezt kellett, hogy halljam. Az én életem úgyis gagyi, de Luke élete legalább értékes. Ő neki ott van a zenei karrierje nekem pedig semmim sincsen se szüleim, se rendes életem. 

-És te nem félsz?

-Hidd el én is ugyan úgy félek mint te! Sőt jobban félek mert elveszítelek! nézett mélyen a szemembe.

Ettől a mondattól kigördült egy könnycsepp amit követett több millió. Luke közelebb húzott magához és nyomott egy puszit a homlokomra.

11.rész

(zene)

"Az elejétől fogva tudtam, hogy nekem ő kell. Mert a boldogságom csak akkor igazi, ha vele oszthatom meg."

Ketten voltunk a szobába és csak bámultuk egymást. Ekkor döbbentem rá, hogy milyen szerencsés vagyok. Amikor idejöttem dolgozni soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ő lesz a pasim aki az egész világot fogja jelenteni számomra. És most éppen ez történik. Sok csalódás után végre egy kis boldogság is ér. Ezért hálás vagyok Istennek és a sorsomnak. Ő számomra maga a csoda. 
-Min gondolkozol ennyire Hope? kérdezte Luke.
-Rajtunk! Hogy milyen szerencsés vagyok, hogy most itt lehetek veled! mondtam mosolyogva. 
Ő csak mosolyogva nézett rám. Gondolom ő sem gondolta volna, hogy egyszer egy pár leszünk. Megfogta a kezem és kihúzott a házból egyenesen egy rétre. 
-Ez az a hely ahol szívesen töltöm az időm amikor szomorú vagyok. mondta Luke.
-Gyönyörű hely! mondtam meglepődve.
Elhasaltunk a füvön. Egyenesen egymás szemébe néztünk. Luke közelebb csúszott hozzám és megcsókolt.

Nem ellenkeztem. Amikor elváltunk mosolyogva néztük egymást. Közben megláttunk egy nőt a távolból. Az a nő nem volt más mint az a lány aki Luke első barátnője volt. Nem tagadom szép lány volt hozzám képest. Ahogy közeledett egyre jobban ki rajzolódott a teste. Alacsony volt. Szőke hajjal és kék szemekkel. Már értem, hogy miért tetszett Luke-nak annyira ez a lány. De amikor már közel volt hozzánk egyszerűen csak eltűnt. Olyan volt mint egy szellem.

10.rész

Amikor leértünk Liz undorodva nézett ránk. Én 

csak még jobban szorítottam Luke kezét. 

-Nyugi édesem nem lesz semmi baj! nyugtatott.

Ez nem sokat segített, de valamennyit még is.  

Leültünk az asztalhoz. Pont egymás mellé, hogy 

egyikünket se tudja csesztetni Liz. Elénk rakta az 

ételt vagyis dobta. Mi nem is foglalkoztunk vele, 

hogy mit csinál. Mi csak egymással voltunk 

elfoglalva. 

-Na és hogy vagytok? kérdezte mosolyogva Mr. Hemmings.

-Nagyon jól meg vagyunk! válaszolt mosolyogva Luke.

Ő volt ebben a házban az egyedüli aki nem utál 

minket. De ezt Liz nem vette észre, hogy csak ő 

ilyen bunkó velünk pedig mi nem ártottunk neki 

semmit. Maximum annyit, hogy egymásba 

szerettünk és kész. Ha nem tetszik neki akkor ez van. Mi akkor is szeretni fogjuk egymást. Amikor 

végeztünk a reggelivel ugyan úgy kézen fogva mentünk vissza csak most az én szobámba. 

-Hope! Annyira sajnálom, hogy anyám így viselkedik! hajtotta le a fejét Luke.

-Nincs semmi baj Luke! Nem a te hibád és nem is az enyém. öleltem meg.

-De annyira szar érzés, hogy mindig ezt csinálja! Az első barátnőm után. 

Amikor az utolsó mondatot kimondta ijedten 

nézett rám. Én meg csak néztem rá mint egy idióta 

pedig nem akartam még jobban megijeszteni. 

-Bocsi! Én nem akartalak megijeszteni! fürkészte a tekintetem.

-Semmi baj! mondtam lehajtott fejjel.

-Elmesélek most neked mindent-kezdett bele-volt 

egy lány a gimibe aki nagyon megtetszett és el is 

hívtam randira. Ez a bizonyos randi után 

hazakísértem és ott láttam, hogy ő nem is az a lány 

akinek mutatja magát. De én akkor is kitartottam 

mellette és járni kezdtünk. Elején még minden tök 

normálisan ment utána pedig-itt nagy levegőt vett-

megcsalt egy nálam jóval idősebb férfival. 

Kiderült, hogy az a férfi az apja volt. fejezte be a 

mondatát. 

Én csak elképedve néztem rá.

-Nagyon sajnálom! simítottam az arcát.

 -Nagyon szeretlek Hope és nem szeretnélek elveszíteni! fogta meg a kezem.

-Én is nagyon szeretlek Luke és nem fogsz elveszíteni! csókoltam meg.

Tudtam, hogy ez a lány mély nyomot hagyott 

benne és én ezt a sebet soha nem fogom tudni 

begyógyítani.  Ez fáj a legjobban. Hogy nem 

tudok neki segíteni és nem tudom megvédeni ilyen 

lányoktól, de hát sajnos ilyen az élet. Nem igaz? 

De Liz-t még mindig nem értem. Miért kell a 

fiának minden barátnőjével ilyennek lennie? Majd 

kiderítem én és megteszek mindent, hogy együtt 

maradjunk. Mert én Luke nélkül nem tudok élni. 

És Luke is ugyan így érez. Szóval nem nagyon fog 

neki összejönni, hogy mi szét menjünk. Vagyis 

remélem. Leültem Luke mellé és szenvedélyesen 

megcsókoltam. Ő nem ellenkezett. A nyelve 

bejutásért könyörgött. Amit egy kis idő múlva 

meg is adtam neki. Imádom ezt a srácot.

-Annyira szeretlek! súgta a fülembe.

Én erre nem tudtam mit reagálni csak 

elmosolyodtam és meg egy szenvedélyes csókba 

részesítettem. 

-Luke! Annyira jó pasi vagy! öleltem meg.

-Csak az a gáz, hogy sokan nem így gondolják! mondta szomorúan.

-De én így gondolom sőt nem csak én hanem több 

millió lány is ezt gondolja és álmodoznak arról, 

hogy egyszer te legyél a pasijuk. 

-De én csak téged szeretlek! És mindörökké csak 

te leszel nekem senki más nem lesz.

-Luke! Ez még kora! Hiszen még csak 3 napja 

vagyunk együtt! csókoltam meg.

-Én akkor is úgy gondolom, hogy te vagy, voltál 

és leszel a legjobb döntés az életembe.

-Ez annyira édes tőled!

-Én nem csak így gondolom hanem így is érzem.

Ez a bejelentése után csak bámultuk egymást.

9.rész

(zene)
Reggel nagyon boldogan ébredtem. Persze ki nem lenne boldog, ha Luke Hemmings a pasija és mellette ébred. Már csak arra eszméltem fel, hogy Luke mocorogni kezdett. Én csak mosolyogva néztem a reggeli édes, de még álmos arcát. Olyan aranyos volt. Felém fordult és nyomott egy puszit az arcomra. 
-Jó reggelt! mosolyogtam.
-Jó reggelt! nyújtózkodott.
Amikor rám nézett csak bambán nézett. (bocsi a szó ismétlésért)

-Mi az? kérdeztem nevetve.
-Semmi! Csak gyönyörű vagy! csókolt meg.
Nem ellenkezdtem azonnal vissza is csókoltam. A csókunk egyre szenvedélyesebb lett. De amikor a lényegre térhettünk volna Liz nyitott be. Mi azonnal szétrebbentünk. 
-Ti meg mi a frászt csináltok? kérdezte idegesen.
-Anya ne légy kiakadva, de én és Hope - nagy levegőt vett Luke- együtt vagyunk
-Hogy mi? 
-Igen Liz én és Luke járunk.
-Luke miért pont őt választottad? Sokkal jobbat is kaphattál volna! vágta Luke fejéhez.
-De én Hope-t szeretem és vele szeretnék maradni ha tetszik ha nem! emelte fel a hangját Luke.
-Ha ti így akkor én úgy! ezzel ki is ment a szobából.
-Ezt most mire értette? kérdeztem ijedten Luke-tól. 
-Hát ez most azt akarta jelenteni, hogy megpróbál majd minket szét választani. magyarázta.
Én csak néztem magam elé és azon gondolkodtam, hogy vajon ezért elveszíthetem a munkámat is?! 
-De ugye nem foglak elveszíteni? bújtam hozzá.
-Nem Hope ! Én mindig melletted leszek és szeretni foglak. 
Én köpni nyelni nem tudtam ennek hallatán. Ez most tényleg azt jelenti, hogy Luke Hemmings szerelmes belém? Mosolyogva felnéztem rá. Még jobban hozzá bújtam és beszívtam férfias illatát. Felöltöztünk. Én egy fekete topot és egy szintét fekete nadrágot vettem fel. Ki jöttem a fürdőből előttem Luke állt kicsit sértődötten.

Én csak elnevettem magam és oda mentem hozzá és megcsókoltam. Luke keze lecsúszott a derekamról a fenekemre és bele markolt. Én pedig belenyögtem a csókunkba. 
-Imádom ezt a hangot! kacsintott rám.
Kézen fogva mentünk ki a szobájából. Egyenesen le a konyhába.

8.rész (18+)

(zene)
Miután kicsit még együtt voltunk én folytattam a munkámat. Amikor végeztem fáradtan dőltem le Luke mellé. Ő átkarolta a derekam és szorosan magához húzott. Hamar eljött az este. Elmetem zuhanyozni. Engedtem, hogy a langyos víz át járja a testem. Amikor végeztem megtörülköztem és felvettem egy bugyit és egy pólót. Utána vissza mentem Luke-hoz. Rajta csak egy alsó nadrág volt. Nagyon szexi volt. Egyszerűen nem tudtam ellen állni a kísértésnek így rá ültem lovagló pózba és csúszkáltam fel-le.

Éreztem, hogy a férfiassága egyre keménykedik. (elég értelmes mondat lett :D)
-Miért csinálod ezt velem Hope? kérdezte zihálva.
Én válasz kép csak megcsókoltam. Luke fordított a helyzetünkön így most ő került felülre. A nyakamat kezdte szívni. Ami belőlem egy jól eső sóhajt váltott ki. Egyre délebre haladt és a mellemet kezdte szívni. Amikor megkeményedett a mellbimbóm még délebre haladt és elért a hasam aljáig. A pillangóim életre keltek. Levette a bugyim és nyalni kezdett nagyon, de nagyon jó érzés volt.

Amikor már elég nedves voltam levette magáról az alsó nadrágját és belém hatolt. Kibaszottul jó vele a szex. A derekára kulcsoltam a lábam, hogy minél beljebb érezzem magamba. 
-Luke....mindjárt! nyöszörögtem.
Erre Luke még nagyobbakat lökött. Ennél több nem is kellett nekem nevét sikítva élveztem el. Ő is nem sokára belém élvezett. Zihálva dőlt mellém és ránk húzta a takarót. Össze bújva aludtunk el.

7.rész

(zene)
Reggel ugyan úgy fogtuk egymás kezét amikor felébredtünk. Akkor ez most azt jelenti, hogy tényleg szeretjük egymást? Ez a kérdés járt a fejembe, de Luke zökkentett ki a gondolkodásomból. 
-Jó reggelt! motyogta.
-Neked is! mosolyodtam el.
Másodpercek alatt fölém kerekedett. Mélyen egymás szemébe néztünk. Luke hirtelen egy apró csókot nyomott ajkaimra és kiment a szobából. Én is gyorsan át öltöztem és kitakarítottam a szobámat. Az én szobám meg volt olyan 10 perc alatt. Utána mentem a szülők szobájába. Kivételesen ott sem volt nagy kosz. Ez után mentem át Luke szobájába. Ő csak feküdt az ágyán és zenét hallgatott. Én inkább tettem a dolgom és nem szóltam semmit sem. Ő pedig hamar észre vett és gyorsan mögém került. Két erős karjával át ölelte a derekam. És a nyakamat kezdte behinteni apró csókokkal. Maga felé fordított.
-Olyan gyönyörű vagy! csókolt meg.

Csak elmosolyodtam.
-És persze a mosolyodat is imádom. 
Erre nem tudtam mit mondani. Lábujj hegyre álltam és megcsókoltam. Be kell vallanom, hogy imádom a csókjait.

6. rész

(zene)
Még egy kicsit ültem még Luke ölébe. Utána leszálltam róla és elmentem volna takarítani, de Luke vissza húzott és szenvedélyesen megcsókolt. Utána már elindultam. Elmentem először kivételesen a szülők szobájába és azt csináltam meg először. Most is annyi minden volt ott. Először is össze szedtem a szemetet. Úgy látom Mr és Mrs Hemmings-nek hosszú éjszakája volt. Ezt nem arra értem, hogy sokáig dolgoztak hanem inkább arra, hogy egész este szinte szexeltek. Bevallom nem is csodálom, hogy a fiúk ilyen szex mániás. De bevallom nagyon jó az ágyban. Ezek után pedig bevetettem az ágyukat. Aztán mentem az én szobámba. Amikor elkezdem bevetni az ágyam két erős kar maga felé fordított. Luke szenvedélyesen megcsókolt. Az után ledöntött az ágyra és levette a bugyim és semmi előzetes nélkül elkezdett nyalni.

Még mindig ugyan olyan jó érzés. Ezt ő is látta és gyorsabban mozgatta a nyelvét. Ennél több nem is kellett nekem elélveztem. Ez után Luke szárazra nyalt. Vissza húzta a bugyim és ledőlt mellém.
-Még mindig olyan finom vagy! súgta a fülembe.
Az én arcomat pedig elöntötte a pír. Ezt Luke is észre vette és nyomott egy puszit az arcomra. Utána össze kulcsolta az ujjainkat. 

-Imádlak Hope! csókolt meg Luke.
-Én is téged Luke!
Csak feküdtünk egymás mellett és néha elcsattant egy-egy csók.

5.rész

Reggel nagyon nehezen keltem ki az ágyból. De amikor sikerült ki kelnem egyből a fürdőbe mentem és csináltam a reggeli rutinom. Utána pedig felöltöztem. Amikor kinyitottam az ajtót majdnem dobtam egy hátast. Az egész folyosó rózsaszirmokkal volt teli. Egészen Luke szobájáig. Nem hittem, hogy nekem csinálta, de elsétáltam a szobájáig. Óvatosan kinyitottam az ajtót és szembe találtam magam egy I Love You Hope! felirattal. Ekkor éreztem, hogy Luke átkarolt hátulról. Éreztem a mentolos leheletét a nyakamon. 
-Mondtam, hogy meglátjuk, hogy mekkorát csalódtál bennem! fordított maga felé. 
-Én N...nem tudtam, hogy ilyet is tudsz. dadogtam.
Erre ő rezzenéstelen arccal nézett rám.

-Hát oké! csókolt meg.
Én nem ellenkeztem. Normál esetben ellöktem volna magamtól, de most valahogy nem megy. 
-Szeretlek Luke! csúszott ki a számon.
Pedig ezt még egy ideig nem akartam elmondani neki. Ő csak mosolygott.
-Én is szeretlek Hope! 
-Hope Roberts lennél a barátnőm? kérdezte kicsit félve.
-Igen! mosolyogtam mint egy idióta. 
Luke meg fogta a csuklóm és behúzott a szobájába. Minden kezdődik elölről. Leült az ágyra engem pedig az ölébe húzott. Jó szorosan magához húzott. Hozzá bújtam és beszívtam a férfias illatát. Luke az állam alá nyúlt és így elérte, hogy a szemébe nézzek. Elveztem a gyönyörű kék íriszeibe. A homlokát neki döntötte az enyémnek. Nem tudom miért, de én lehajoltam és megcsókoltam. 
~Luke szemszöge~
Amikor Hope azt mondta, hogy szeret olyan furcsa érzésem volt. Nem utálat és nem is szomorúság. Inkább olyan bizsergést éreztem az egész testembe. Azt hiszem életembe először szerelmes lettem.

4.rész

(zene)
Már vagy 2 órája itt zokogok mint egy idióta. Egyszer csak hallottam, hogy valaki kopogott.
-Ki az? kérdeztem szipogva.
-Liz vagyok! Be jöhetek?
Félve kinyitottam az ajtót. Tudtam, hogy el kell mindent mondanom és lehet, hogy a munkám múlik rajta. De ez ebben a pillanatban rohadtul nem érdekelt. Be jött Liz leültünk az ágyamra.
-Miért zárkóztál be? kérdezte idegesen.
-Á....Nem fontos! mosolyogtam.
-Na! Látom, hogy valami bánt! 
-Át vert az egyetlen barátnőm is! hazudtam.
Igaz nem tudta, hogy nekem egyetlen barátnőm sincs. Soha nem is álltak velem szóba. 
-Sajnálom! simogatta meg a vállam.
Én felálltam és mosolyogva néztem rá.

Ezt ő úgy vette, hogy minden rendbe és kiment a szobából. Közben semmi se volt rendbe. Amikor beakartam csukni az ajtót Luke lépett oda, hogy ne tudjam becsukni. De akkor is próbálkoztam, de úgy látszott, hogy ő erősebb. Szóval bejött a szobámba. 
-Mit akarsz? kérdeztem flegmán.
Nem válaszolt csak közelebb jött. Túl közel. A testünk összeért. A szívem kezdett hevesebben verni, de megpróbáltam az agyamra hallgatni és ellökni őt, de én hülye a szívemre hallgattam és nem löktem el magamtól. 
-Azt akarom, hogy az enyém legyél! lehelt az ajkaimra a szavakat.
-De nem leszek a tiéd! löktem el magamtól.
Igaz fájt, hogy ezt tettem. Ő csak meglepetten nézett rám.

-Ha te megkérdezted akkor én is. Mit jelentett neked a tegnap este?
-Sokkal többet mint neked! vágtam a fejéhez.
-Ó! De még sem engeded, hogy bocsánatot kérjek! mondta flegmán.
-De engedném, ha nem csalódtam volna benned ilyen nagyot! mondtam elcsukló hangon.
Nem akartam előtte sírni. Mert akkor azt hinné, hogy én gyenge vagyok pedig nagyon nem. 
-Hát majd meglátjuk! mondta és kiment az ajtón.
Ezt most nem nagyon értettem. De megint rám tört a sírás. Most nem engedtem utat a könnyeimnek hanem megpróbáltam erős maradni.

3.rész

Reggel ugyan úgy ébredtünk ahogy tegnap este el aludtunk. Gyorsan ki akartam mászni az ágyból, de Luke vissza húzott. 
-Mi az ennyire rossz volt? kérdezte szomorúan.
-Nagyon jó volt! jelentem ki magabiztosan. 
-Akkor?
-Anyukád kifog nyírni, ha nem lesz kitakarítva.
-Azt nem fogom engedni! Majd kitalálok valamit! kacsintott rám.
Nem szóltam semmit csak hozzá bújtam. De amikor ránéztem az órára ami 9:18-at mutatott gyorsan megcsókoltam Luke-t és felöltöztem. Kimentem szobájából. Bementem az én szobámba amibe különösebb kép nem kellett semmit se csinálnom. Ezért át mentem Luke szüleinek a szobájába. Ahol nem mondhattam el ugyan ezt. Minden össze-vissza volt. Amikor elkezdtem takarítani két erős kart éreztem a derekamon. Megfordultam és végig simítottam Luke izmos felső testén. Ő csak hátra döntötte a fejét és egy férfias nyögés hagyta el az ajkait.

-Direkt csinálod? kérdezi kicsit mérgesen.
-Igen! kacsintottam rá.
Utána folytattam amit elkezdtem, de Luke megint bele markolt a fenekembe. Ez úttal engedtem neki. Mivel én nekem a tegnap este többet jelentett. Lehet, hogy Luke-nak csak egy szimpla éjszaka amikor megdönt egy lányt. Felé fordultam és szenvedélyesen megcsókoltam. Luke nem ellenkezett hanem azonnal vissza csókolt. Akkor jutott eszembe, hogy neki is többet jelentett a tegnap este?! Remélem igen. Amikor elváltunk Luke jó szorosan megölelt. 
-Luke!
-Hm? nézett a szemembe.
-Neked mit jelentett a tegnap este? kérdeztem egyszerűen.
-Csak egy szimpla este volt. jelentette ki nemes egyszerűséggel.
-Gondolhattam volna! vágtam a fejéhez.
Vissza mentem a szobámba és bezártam az ajtót. Bedőltem az ágyamba és a sírtam.

2.rész (18+)

(zene)
Amikor végeztem Luke szobájával fáradtan sétáltam a szobámba. De út közben a vendég szobából nyögések hallatszottak ki. Nem tudom mi vezérelt, de benyitottam. Luke rám nézett és le lökte magáról a csajt. Gyorsan vissza öltözött. Ijedten nézett még mindig rám. Amikor elém ért megfogta a csuklóm és húzott maga után. Beértünk a szobájába.
-Figyelj! Én azt majd összetakarítom amit ott csináltam! mondta egy szuszra.
-Ajánlom is! mosolyodtam el. 
Közelebb mentem hozzá mélyen a szemébe néztem. Meg simítottam azt a helyet ahol nem rég megütöttem.
-Sajnálom! suttogtam.
Luke a fülem mögé tűrt egy tincset és megcsókolt. Nem ellenkeztem azonnal vissza csókoltam. 

Luke dereka köré kulcsoltam a lábam. Így mentünk el az ágyáig. Óvatosan letett az ágyra. -Annyira kívánlak Hope! súgta a fülembe.
-Én is téged Luke!
Ahogy kimondtam meg is bántam, de már nem tudtam mit tenni mert már csak fehérnemű volt rajtam. A számról áttért a nyakamra szívta harapta. Belőlem ezek jól eső sóhajokat váltottak ki. 
-Luke! Ezt......nem szabad! nyögtem ki.
-Jaj dehogy nem! csókolt meg.
Percek alatt kikapcsolta a melltartóm. Az egyik mellemet szívni kezdte a másikat masszírozta. Egyre délebre haladt. A hasam aljánál volt felnézett rám én pedig bólintottam, hogy leveheti rólam a bugyit. Teljesítette is. Kisebb terpeszbe húzta a lábaimat és a csiklómat kezdte nyalni. Közbe csatlakozott hozzá még két ujja is.  Már a vége felé voltam a lepedőt markolásztam.

Nagyon tudta a dolgát. Egy nagy nyögéssel élveztem el. Luke fölém kerekedett és megcsókolt éreztem az ízemet a száján. Nem ízlett. Belém hatolt. Nagyon jó érzés volt. Nyögéseink töltötték be az egész szobát.
-Lukeeee! sikítottam amikor elélveztem.
-Baszd meg Hope! élvezett belém Luke.
Még szerencse, hogy szedek fogamzásgátlót. Luke zihálva mellém dőlt.
-Hope ez kibaszott jó volt! csókolt meg.
Én egyet értően bólintottam egyet. A mellkasára tettem a fejem és így aludtunk el.

1.rész

Reggel gyorsan kipattantam az ágyból és magamra kaptam a munka ruháimat. Kifésültem a barna hajamat. Elkezdtem először az én szobámat takarítani. Amikor végeztem akkor átmentem a szomszéd szobába vagyis Luke szüleinek a szobájába. Találtam ott mindent még használt óvszert is. Undorodva dobta ki a kukába. Ennek a szobának a takarítása mindig több időt vesz igénybe, de majd Luke szobája lesz a nap fénypontja nem azért mert olyan rendezett hanem épp az ellenkezője. Végeztem a szülők szobájába. Mentem a folyosó végére. Benyitottam Luke szobájába, de azonnal be is csuktam. Mert épp egy lánnyal csinálta. Ez nála minden napos.

Szóval félve nyitok be minden nap. De őt különös képen nem is zavarja. De az ég áldja meg én azért kapom a fizetésem mert eltakarítom az ő undorító dolgait. Inkább lementem a konyhába. Liz-hez Luke anyukájához. Nagyon kedves asszony.
-Jó reggelt Hope! köszönt mosolyogva.
-Jó reggelt! erőltettem magamra egy mosolyt.
-Minden szoba kész? kérdezte komolyan.
-Még nem! Mert Luke ép szexel egy lánnyal. mondtam félve.
Liz csak veregette a vállam biztatás kép. Utána elment én pedig csak arra vártam, hogy Luke befejezze amit csinál. Már nem sokáig kellett várnom. Mert jött le a lépcsőn egy szál alsónadrágba. A lány nem volt vele gondolom ő kimászott az ablakon.
-Végre! vágtam hozzá gúnyosan.
-Téged is megdughatlak ha akarod! kacsintott rám.
-Nem kösz!
Hátat fordítottam neki, de ezt meg is bántam mert bele markolt a fenekembe. Én fordulatból levertem neki egy pofont. Ő csak simogatta azt a helyet ahol eltaláltam. 
-Máskor gondold meg mit csinálsz! ordítottam rá.
Felmentem a szobájába és lás csodát minden össze-vissza volt dobálva. Össze szedtem a koszos ruhákat és persze a használt óvszereket. 

Prológus

Hope Roberts vagyok 17 éves. A Hemmings család takarítónője. Nagyon kedves család. Igazából a fiúk Luke már régóta tetszik nekem, de nem mertem még elmondani neki. Mert ő egy sztár én pedig csak a családja takarítónője. Szóval elég nehéz nekem így.
Ha meg akarod tudni, hogy mi lesz Hope és Luke között akkor olvasd a blogom!