2015. szeptember 20., vasárnap

5.rész

Reggel nagyon nehezen keltem ki az ágyból. De amikor sikerült ki kelnem egyből a fürdőbe mentem és csináltam a reggeli rutinom. Utána pedig felöltöztem. Amikor kinyitottam az ajtót majdnem dobtam egy hátast. Az egész folyosó rózsaszirmokkal volt teli. Egészen Luke szobájáig. Nem hittem, hogy nekem csinálta, de elsétáltam a szobájáig. Óvatosan kinyitottam az ajtót és szembe találtam magam egy I Love You Hope! felirattal. Ekkor éreztem, hogy Luke átkarolt hátulról. Éreztem a mentolos leheletét a nyakamon. 
-Mondtam, hogy meglátjuk, hogy mekkorát csalódtál bennem! fordított maga felé. 
-Én N...nem tudtam, hogy ilyet is tudsz. dadogtam.
Erre ő rezzenéstelen arccal nézett rám.
-Hát oké! csókolt meg.
Én nem ellenkeztem. Normál esetben ellöktem volna magamtól, de most valahogy nem megy. 
-Szeretlek Luke! csúszott ki a számon.
Pedig ezt még egy ideig nem akartam elmondani neki. Ő csak mosolygott.
-Én is szeretlek Hope! 
-Hope Roberts lennél a barátnőm? kérdezte kicsit félve.
-Igen! mosolyogtam mint egy idióta. 
Luke meg fogta a csuklóm és behúzott a szobájába. Minden kezdődik elölről. Leült az ágyra engem pedig az ölébe húzott. Jó szorosan magához húzott. Hozzá bújtam és beszívtam a férfias illatát. Luke az állam alá nyúlt és így elérte, hogy a szemébe nézzek. Elveztem a gyönyörű kék íriszeibe. A homlokát neki döntötte az enyémnek. Nem tudom miért, de én lehajoltam és megcsókoltam. 
~Luke szemszöge~
Amikor Hope azt mondta, hogy szeret olyan furcsa érzésem volt. Nem utálat és nem is szomorúság. Inkább olyan bizsergést éreztem az egész testembe. Azt hiszem életembe először szerelmes lettem.

1 megjegyzés: